Egészségünk záloga a mindennapi fürdés?

A középkorban teljesen másképpen álltak a mosakodás kérdéséhez, nem volt ritka, hogy évente egyszer került sor erre a tevékenységre. A vízhez való hozzáállás – egyes kultúrák az ördöggel kötötték össze – a pestisjárvány kibontakozásakor vett 180 fokos fordulatot, amikor ráeszméltek, hogy a tisztálkodással megelőzhetőek egyes kórképek.

Természetesen az uralkodók kivételes helyzetben voltak, külön szobájuk volt a fürdéshez, míg a szegényebb családok tagjai közül mindenki ugyanabban a kádnyi vízben mosdott havonta néhány alkalommal.

Nyugaton kevesebbet fürdenek

Egy felmérés – számunkra talán meghökkentő – eredménye alapján megállapítható, hogy Nyugat-Európában egyre többen hagyják ki a fürdést napi rutinjukból. Ennek hátterében különböző okok állnak: akadnak olyanok, akik a természetességre hivatkoznak, mások az ökológiai lábnyomukat akarják csökkenteni ezáltal, és vannak, akik így szeretnének hozzájárulni bőrük védelméhez.

A szakértők egyik tábora szerint utóbbit nem segíti elő a napi tisztálkodás elhagyása, a gyors, langyos zuhany ugyanis nem szárítja a bőrt - ellentétben a hosszú, forró fürdővel. Ez a trend hazánkban nem jelent meg, a fürdések gyakorisága nem csökkent sem takarékossági sem környezetvédelmi szempontból kifolyólag. 

Találjuk meg az arany középutat

Magyarországon a két véglet van érvényben, vagyis a lakosság egy része szinte túlzásba esik, míg a másik része alultisztálkodik. A mértékletesség, mint kulcstényező ebben az esetben is fontos, a folyamatos, szinte mániákus mosakodás ugyanis negatív hatással lehet a bőr természetes faggyútermelésére és védekezőképességére.

Az egészséges bőrű felnőttek és gyermekek számára a napi gyors mosakodás ajánlott, nemcsak a szag, hanem a kórokozók miatt is. A bőrbetegségben szenvedőknél ennek kiemelt jelentősége